headerphoto
A ló légzőszervi betegségei | Nyomtatás |

Orrhurut. Orrhurutot okozhat a poros út vagy legelő, az istálló ammóniás levegője, a huzat; tünete lehet fertőző betegségeknek pl. a mirigykórnak, a petecskórnak vagy a hazánkban már elő nem forduló takonykórnak, illetve az orrmelléküregek gyulladásának vagy dohos, penészed takarmány etetésének is. Az utóbbi esetben a ló szája és az orra körül a bőr nagyobb, száraz, fekete lemezekben lehámlik. A betegség megfelelő elhelyezés, takarmányozás, illetve az alapbetegség kezelése után általában megszűnik. Önálló kezelést ritkán igényel

Orrvérzés. Mechanikus sérülések, pl. bukás, baleset, orrnyelőcsőszonda hibás levezetése, jelentős terhelés (verseny) hatására, ritkábban az orrjáratok daganatos elváltozása miatt jelentkezik. Ijesztő orrvérzés is rövid idő alatt megszűnhet kezelés nélkül is, de a véralvadást segítő gyógyszerek adása és az orr vérzéscsillapító tamponálása indokolt lehet. A habos, világospiros vér a tüdővérzés jele.

Az állcsont ürge hurutja. A lovak gyakori általában másodlagos és idült lefolyású, nehezen gyógyítható betegsége. Orrhurutot okozó betegségek, továbbá fogbetegségek is előidézhetik. Könnyezés, kötőhártya-gyulladás társulhat hozzá. Az üregben pangó váladék csak akkor ürül ki, ha a ló fejét „beszegjük” vagy ha a ló pl. földről, eszik. Ilyenkor az orrjárat(ok)ból  nyálkás, később gennyes, darabos váladék ürülhet, de ez egyben a ló gyógyulásához is vezet. Az üreg lékelésére ritkán van szükség. A rossz fog eltávolítása is gyógyuláshoz vezethet.

Légzacskó gyulladás. A légzacskó az Eustach-kürt kiöblösödése. Általában más betegségek miatt terjed rá a gyulladásos folyamat, pl. a garatban lévő nyíláson át. A légzacskó(k) üregében hasonló váladék halmozódik fel, mint az állcsonti üregben, a fej beszegetésére hasonlóan is ürül. A fül alatt, az állkapocs ága mögött a légzacskótájék duzzadt lehet, az orrváladék e terület masszálásával szaporodhat. Ez a fej beszegése mellett egyben gyógyítható beavatkozás is. Biztos diagnózist az endoszkópos vizsgálat ad. Súlyos esetekben az elváltozás légzési nehézséget okozhat, ami összetéveszthető a hörgősséggel. A besűrűsödött váladék a légzacskó megnyitásával távolítható el.

Gégegyulladás. Por, füst, ammónia, izgató gázok belégzése válthatja ki, de tünete lehet a légcsőhurutnak, torokgyulladásnak, gégeporcok megbetegedésének és a vérpangással járó szívbetegségeknek is. A lónak magas láza lehet, fájdalmasan köhög, a gége nyomásérzékeny, az állat könnyen köhögtethető. A kiváltó hatások megszüntetése,a szabad levegőn tartás, köhögéscsillapítás, a torokra helyezett száraz, meleg borogatás, ill. kamillás inhalálás gyógyító hatású. A gége súlyos beszűkülésekor – ugyanúgy, mint a hasonló okok által kiváltott gégevizenyő esetén- a gégemetszés életmentő lehet.

Gégebénulás (hörgősség). A lovak között igen gyakori, a gége beidegzésének zavara okozza. Másodlagos betegségként szövődménye lehet pl. mirigykórnak, hurutos lóinfluenzának, torok- vagy más légzacskó-gyulladásnak, de egyes takarmányok etetése (pl. borsó, bükköny), ritkán a toroktajték mechanikus sérülése is kiválthatja. A gégét és a hangrést tágító izmok bénulása miatt belégzéskor nem tágul a gége, sőt az üregében lévő nyálkahártyatasakok és a hangszalag is bénultan lóg a levegő útjába. Ez a szűkület jellegzetes érdes, sípoló vagy hörgő belégzési zörejt okoz, a kilégzés akadálytalan. Kifejezett gégebénulás és fokozott munka esetén a légszomj olyan mértékű lehet, hogy a ló rémült pofával támolyog, sőt össze is eshet. Életmentő lehet, ha az egyik orrnyílást befogjuk. Ilyenkor a kevesebb belélegzett levegő kevésbé tolja a gége bénult lágy részeit a légútba, azok zárják el a gége üregét, így a fulladási veszély csökken. Az endoszkópos vizsgálat biztos diagnózishoz vezet. A klinikai tünetek alapján a betegség nem diagnosztizálható pontosan, mert a gége egyéb megbetegedései hasonló tünetekkel járhatnak. A hörgősség a lovak egyik, műtéti úton legrégebben gyógyítható betegsége. Napjainkban is számos értékes sportoló kerül vissza a sportba műtét után. A nélkül azonban nem várható gyógyulás.

Hörgőhurut. A légutak nyálkahártyájának hurutja vagy gyulladása a tüdő megbetegedése nélkül. Oka leggyakrabban a szeles nyirkos időben végzett munka vagy a hideg, nedves istálló okozta meghűlés. Súlyosbíthatja, de ki is válthatja por, füst, ammónia, allergének, pl. virágpor, penészspórák, kis mennyiségű folyadék, takarmány, gyógyszer félrenyelése vagy az orrnyelőcsőszonda többszöri légcsőbe vezetése. Az idült szívhibák és az idült tüdőtágulat idült höröghurutot tarthat fenn. A betegség középmagas vagy magas lázzal jár. Jellemző tünete kezdetben száraz, fájdalmas köhögés, amely később a váladékképződés miatt nedvessé válik. A nagyobb hörgők hurutja nyugalomban általában nem jár nehezebb légzéssel, a kis hörgők betegsége esetén azonban azok a váladék okozta elzáródása miatt szapora és nehezített a légzés. A höröghurutos ló tüdeje fölött hallgatózva szörtyögést, sípolást, búgást, pattogást, sercegést hallhatunk. Pihentetés, megfelelő elhelyezés, köhögéscsillapítás, nyálkaoldók és antibiotikum-szulfonamid kezelés stb. hatására 1-2 hét alatt gyógyulás várható. Elhanyagolt esetekben a hörgőhurut idületté válik, tüdőgyulladáshoz, tüdőtágulathoz vezethet. Az idült hörgőhurutos ló kevesebbet, inkább csak munka közben vagy hidegben köhög, a felköhögött hörgőváladék sűrű általában nyálkás, gennyes. A légzés nyugalomban kevésbé, munka közben kifejezetten nehezített.

Mellhártyagyulladás. A tüdőgyulladás különböző formáihoz másodlagosan csatlakozhat, de lovakban – bár ritka betegség – szállítást, megfázást, megázást követően is előfordul (pl. megizzadt sport- és kocsilovak pokróc nélküli leállítása szeles, esős időben).  A mellhártya ereinek falán át gyakran meglepő mennyiségű, akár több vödörnyi izzadmány lép ki a mellüregbe. A folyadékalvadásra hajlamos fibrinogént tartalmaz, amelyből a későbbiekben szerülő, mellhártya-megvastagodásokat és mellüregbeli összenövéseket okozó fibrin keletkezik. A ló lázas, köhög, a mellhártya fájdalmassága miatt a mellkas kopogtatásával is gyakran kiváltható a köhögés. A légzés nehezített, a szív működése gátolt. A vérkeringési zavar miatt a mellkas és a hal alján akár tenyérnyi vastag, tésztás tapintatú, vizenyős duzzanat alakulhat ki. Az izzadmány miatt jellegzetes légzési, dörzsölési zörejek jelentkezhetnek, rezgésük esetenként a mellkason lapos tenyérrel is érzékelhető. A lázingadozó, a folyadékkilépés után általában csökken. Minél több mellüregbeli folyadék, tompult területének felső határa, annál inkább vízmentes. A ló étvágytalan, rohamosan fogy. Alapos állatorvosi vizsgálattal általában könnyű a diagnózis. A kizárólag állatorvos által végezhető mellkascsapolás (több, 2-4 mm átmérőjű tűvel, esetleg mindkét oldalon) hatására látványos módon, sugarában ürülhet a mellkasi izzadmány. Ez a lázcsillapítás, hideg majd felmelegedő borogatások, szívre ható szerek és antibiotikumos kezelés stb. mellett gyógyító, mielőbb elvégezendő beavatkozás. A száraz, szövődménymentes, önálló mellhártyagyulladás jó kórjóslatú, az izzadmányos formáé a kórlefolyástól és az alapbetegségtől függ.

Hurutos tüdőgyulladás. A hurutos tüdőgyulladás hatására a kis hörgők és az alveolusok ürege nem alvadó izzadmánnyal telik meg. A már meglevő hörgőhurut és az ellenálló képesség csökkenése jelentős hajlamosító tényező. Az egészséges lovak felső légutaiban megtalálható baktériumok pl. strepto- és staphylococcusok, pasteurellák, Pseudomonas, Haemophilus, Mycoplasma, Corynebacterium stb. törzsek ilyen körülmények között másodlagos fertőzéseket okozhatnak a légutak és a tüdő szöveteiben. A pneumotrop vírusok önállóan is képesek hörgőhurutot, sőt hurutos tüdőgyulladást okozni, de ezt a betegség általában jóindulatú, és kedvező tartás mellett néhány nap alatt gyógyul. Ha a lovat nem pihentetik, a másodlagos baktériumos fertőzés szintén bekövetkezhet. Fiatal főleg szopós csikókban leggyakrabban a hideg, nedves, rosszul szellőztetett és almozott istálló, a szeles, esős, hideg időjárás és a pneumotrop vírusok (pl. influenza) okozhat súlyos levertséggel, magas lázzal, nehezített légzéssel járó hurutos tüdőgyulladást. A csikók fájdalmasan köhögnek, gyakran szétvetett lábakkal, nyújtott nyakkal állnak. A csikók 1-3 hét alatt meggyógyulhatnak, de néhány nap alatt el is hullhatnak, ha a betegséghez pl. mellhártya- vagy szívburokgyulladás társul. Elhúzódó (idült) esetekben a köhögés egyre gyengül, a csikó láztalanná, de csökötté, fulladozóvá válhat, sőt gennyes tüdő- és mellhártyagyulladás miatt el is pusztulhat. Az idősebb lovak hurutos tüdőgyulladásának gyakori kórelőzménye a hörgőhurut, a nyálkás, nyálkás-gennyes orrfolyás, a kíméletlen használat. A betegség gyakran láz nélkül kezdődik, a köhögés ritka, a légzés alig szaporább. Ha ez elkerüli a figyelmet, vagy nem veszik komolyan és a lovat tovább, dolgoztatják a hurutos tüdőgyulladás gennyes, vagy üszkös tüdőgyulladássá alakulhat, és elhullást okozhat. A veszteségek és gyógyíthatatlan elváltozások megelőzése céljából, ha a ló légzőszervi tüneteket mutat kifogástalan istállózási és takarmányozási körülmények mellett, azonnal le kell állítani, és naponta többszöri hőmérsékletméréssel lázgörbét kell felvenni. 38,5-39 °C-os hőemelkedés esetén már indokolt szívre ható gyógyszerek, antibiotikumok stb. adása. Ha a ló tünetmentessé válik, 1-2 hét pihenés után fokozatosan kell munkába állítani.

Félrenyeléses tüdőgyulladás.
Lóban a félrenyelés után nagyobb az esélye a hörgőhurut, hurutos, gennyes majd RS- tüdőgyulladás kialakulásának, mint más fajokban. A félrenyelés spontán is előfordul de, gyakrabban okozzák bizonyos betegségek, pl. torokgyulladás, garatbénulás stb. illetve hibás gyógyszerbeadás, pl. folyékony gyógyszer szájon át való beöntése, orrnyelőcsőszonda stb. Ezeket, a beavatkozásokat ezért a legnagyobb körültekintéssel csak szakember végezheti. Lónak gyógyszert szájon át beönteni – bár egyes tankönyvek oktatják – nem tanácsos. Néhány korty félrenyelt folyadék is elhulláshoz vezető, eves, üszkös tüdőgyulladást okozhat.

Kruppos tüdőgyulladás. Baktériumok vagy vírusok hatására a terminális légutakat megalvadó izzadmány tölti ki, akár egész tüdőlebenyek légtelenné, ún. kruppos terültekké válnak. Az ellenállóképesség-csökkentő tényezők, illetve betegségek hatása itt is jelentős. Szövődményeként mirigykór petecskór, bélgyulladás, kólikás betegségek stb. mellett is előfordulhat. A magas lázzal, (40-41, 5°C), köhögéssel, orrfolyással és jellegzetes kórlefolyással járó betegség megfelelő állatorvosi kezelés nélkül gyakran vezet szívbénulásra vagy keringési elégtelenségre, visszavezethető elhullásra.

A légmell. Lóban szórványosan fordul elő, pl. baleset, bordatörés, villaszúrás, lövés stb. következtében. Mivel a mellüregben jelentős negatív nyomáskülönbség van a külső levegőhöz képest, a mellkas sérülése esetén levegő áramlik a mellüregbe, az érintett tüdőfél összeesik, légtelenné, működésképtelenné válik. Ha a nyílás kicsi és hamar záródik, a levegő a mellüregből felszívódhat és a tüdő, ismét kitágul. A légmell hirtelen jelentkező nehezített légzést okoz. A sérülés azonnali helyszíni (a mozgatás tilos) sebészeti ellátást igényel. Ezután a levegőt a mellüregből ki kell szívni.

Tüdővizenyő. Szívelégtelenség miatt fellépő tüdőbeli vérpangás, hőguta tüdőgyulladás, füst vagy izgató gázok belégzése, agónia túlhajszoltság, továbbá a nehéz légzéssel alveolusokba és hörgőkbe kilépő folyadékot az áramló levegő habbá veri.  A ló légzésen nehezített, orrából légbuborékokkal kevert savót, sőt fehér vagy vöröses hab ürül, súlyos esetekben rövid idő alatt megfulladhat. Az állatot hűvös, levegős helyen, teljes nyugalomban kell hagyni. A beteg azonnali állatorvosi ellátást igényel (vérbocsátás, szívre ható szerek, kalcium, depersolon, adrenalin, 40%-os iv. szőlőcukoroldat stb.)